Sziasztok!
Most kimaradt pár nap. Gondolkoznom kellett. Nem tudok dűlőre jutni saját magam felett. Leterít a depresszió, érzem, de nem tudok segítséget kérni. Mindig is magam próbáltam megoldani a gondjaimat. De talán már nem tudom feloldani a gátlásaimat. Szeretnék boldog lenni, szeretnék kapcsolatot, kapcsolatokat magam körül. Ady szavaival élve, szeretném, ha szeretnének, és lennék valakié, lennék valakié...
A sírás küszöbén ébredek napok óta. Nem tudom hova tegyem. Talán a létből fakadó magány, ami megvisel. Hiszen azért ragaszkodunk görcsösen a kapcsolatokhoz, hogy elmondhassuk, van valami közünk ehhez az elidegenedett sárgolyóbishoz, amit mi tettünk ilyenné. Számomra is kell a kapocs másokhoz, kell, hogy úgy érezzem, szükség van rám.
Szívesen megnézném, mi lenne, ha nem lennék. Kíváncsi vagyok, hiányoznék-e valakinek, vagy senkinek sem tűnne fel, hogy nem vagyok. De miért gondolkozom ilyeneken???? Kikészülök! 26 vagyok, gondtalannak kellene lennem, boldognak, esetleg ifjú házasnak, friss apának. Ehelyett nincsen senkim, és semmim. Csak vagyok, és ez nem tetszik, sőt utálom!
Hogy nézhetném vidáman az életet, amikor a környezetem is vergődik. A családunk szétesett immáron 15 éve, és nem tudom összetartani. Prbáltam, nem ment. Én voltam csak a hibás, hogy miért akarom összetartani a familiát.Igyekeztem, tényleg! e nem sikerült, és ez talán életem egyik legnagyobb kudarca, amiért csak én vagyok a hibás. Ami tőlem tellett, azt megtettem, de elbuktam, és ezt magammal viszem a sírba. Emlékszem, gyerekkoromban, sokan voltunk a családi ünnepeken (10-12-en), most meg jó esetben ha vagyunk 3-an, sokat mondok. de nekem fontos a család, és szükségem van rá.
Kellegy támpont, ami erőt ad, erőt adhat a folytatáshoz. Nem tudom, mibe kapaszkodhatnék most, hogy tovább csináljam. A pénz, a vagyon nem érdekel, csak a szeretet, a kapcsolatok. Függök valamitől, amitől rettegek. Rettegek, hogy valakit túl közel engedjek magamhoz, mert nem akarom megbántani. Félek, hogy ha kijön a valóm, akkor nem szeretnek. Pedig szöges ellentéte vagyok annak, amit mutatok kifelé. Igyekszem egy állandó képet fenntartani, de nem tudom, meddig vagyok rá képes. Van olyan, amit még anyámnak sem mondok el.
Őrlődöm...
